Megemlékezés 1956. október 23-ról

Ahogy elkezdődött az idei tanév tudtuk, hogy mi, a nyolcadikosok és osztályfőnökeik nagy feladatok előtt állunk. Első ilyen feladat, az október 23-i ünnepség összeállítása, színpadra tervezése. Szerencsére sok diák vállalta, hogy részese szeretne lenni e nemes felkérésnek, hiszen szépen szavalnak, énekelnek. A próbák alatt végig fegyelmezetten folyt a munka, ötleteikkel segítették a megvalósulást. Reméltük, „élőben” előadhatjuk. Szerencsére semmi nem jött közbe, s október 22-én a szépen feldíszített tornateremben először az alsós, majd a felsős társaknak és az őket tanító pedagógusoknak megmutathattuk, mi hogyan emlékezünk, mi ragadt meg minket a 65 évvel ezelőtti eseményekből, ahol sok gyermek is az utcán harcolt, akár tankok tetején is bátran állva. Nézőink közül sokak szemébe könny gyűlt, annyira komolyan, a feladathoz felnőve láthatták diákjaikat a kornak megfelelő öltözetben. Köszönetet szeretnék mondani a forgatókönyv átnézése során adott tanácsaiért Szarvasné Joó Anikó, a dekorációért Kovács Szilvia kolléganőimnek, a próbák és az előadás során a hangosításért, a videók, képek kivetítéséért, összevágásáért Marinó Sándor kollégámnak.

Kovácsné Biró Annamária