Március 10-én a Hajdú -Bihar Megyei Mozgáskorlátozott Egyesület munkatársai érkeztek
iskolánk 4. a és 4. b osztályos tanulóihoz. Seres Irénke néni, az egyesület vezetője bemutatta a tevékenységüket, programjaikat. Tájékoztatott minket a sérült emberek helyzetéről, az elfogadásról és a mi helyes segítő magatartásunkról is.
Balázs bácsi a tolószéket, Julika és Gyöngyi néni pedig a látás, – és hallássegítő eszközöket
szemléltette nekünk. Ők ugyanis ezekkel élik a mindennapjaikat. Megtudhattuk, hogy Laci
bácsi lábak és kézujjak nélkül született. Fiatal élete során számos műtéten esett át, hogy
műlábakon tudjon járni. Szabadidejében az egészséges kezével rajzol és fest. Irénke nénit
kisgyerekként érte baleset, ami szinte a látásába került. Egy csodaműtét segítségével pár éve visszanyerte a színlátását is. Balázs bácsi hazai és nemzetközi sakkbajnok, a legszebb kupáját elhozta megmutatni. Ő és a felesége is hallássérült, akivel bemutatták nekünk a jelbeszédet. Ők így kommunikálnak.
Az interaktív foglalkozások során a gyerekek is megtapasztalhatták, hogy milyen nehéz látás, mozgás vagy hallássérültként élni. A Braille-írás és a jelbeszéd segítségével szavakat, betűket, neveket tanulhattunk. A gyerekek szemtakaró segítségével „vakon” színeztek és rögtönzött akadálypályán közlekedtek a fehér bot segítségével. A bátrabbak és türelmesebbek megvárták és kipróbálták a tolószékes közlekedést is. Az életérzések, érzelmek gyerekek arcán is többször kiütköztek, többek lelkét-szívét is megérintette ez a délelőtt.
Az önzetlen, díjmentes programot vendéglátással és jelképes édességekkel köszöntük meg
vendégeinknek. Köszönet ezért a Mákszem tortaműhelynek a sütemény felajánlásáért és
Hajdu Piroska néninek a szervírozásért.
Úgy gondolom, hogy a sérült emberek iránti érzékenyítés sikeres volt és a bemutató elérte
célját. Remélhetőleg egy-egy pillanat erejéig mindannyian emlékezni fogunk és eszünkbe jut majd, hogy milyen fontos számunkra a testi-lelki Egészség. A legfontosabb az életünkben!

Zákány-Kiss Éva