Október 1-jén az idei tanév első nagy rendezvényét tartottuk meg iskolánk udvarán. A zenét ünnepeltük dalokkal, hangszeres zenével és közös énekléssel. Az előadók az iskola tanulói, tanárai voltak. A közösségét Marton Ákos köszöntötte és elmondta a zene világnapjának történetét.
Az 1. zenei blokk a néphagyomány őrzését szolgálta.
Varga Zsombor népi köszöntőt , majd katonadalokat énekelt. Ő nyaranta évek óta a Vésztői Népzenetábor résztvevője.
Előadását Fekete Botond, Kozma Zselyke, Varga Gréta és Varga Eszter furulyás népdala követte. Utána elénekeltük közösen a Kis kece lányom… kezdetű népdalt.
Ezután Török Réka bukovinai, Makó János gyimesfelsőloki népdalcsokrot énekelt. Ők nemcsak iskolánk, de községünk büszkeségei is, hiszen ebben az évben a „Tiszán innen, Dunán túl” Országos Minősítő Népdaléneklési verseny arany fokozatát kapták meg a szakértő zsűritől.
A néphagyományok utolsó szereplői Lukács Marcell és Dániel testvérpár volt, akik kedvenc népdalukat citerázták el a hallgatóságnak.
A 2. zenei blokk előtt Karap Levente osztotta meg velünk nagy zeneszerzők gondolatait a zenéről. Majd mindenki nagy ámulatára Makó János Liszt Ferenc: d-moll etüdjét zongorázta el virtuóz módra. János a Derecskei Zeneiskola továbbképzős növendéke zongora tanszakon.
A 2. blokkban a könnyűzene művelői mutatkoztak be.
Zsigó Alíz Paulina: Csonkaversét énekelte, zongorán kísérte Makó János.
A vastaps után Küzmös Szilárd, alias Szilix adta elő Reisen aug Google Maps…című német nyelvű rockdalát óriási sikerrel, hiszen a színpadi mozgással kísért produkciót tapssal kísérte iskolánk közönsége.
A FINÁLÉ az együtt, közösen megtanult „Mindannyian mások vagyunk…” című dalt volt, amit a diákok és a pedagógusok közösen adtak elő a magunk és egymás örömére. Külön élmény volt, hogy a dalt Makó János zeneszerzői tehetségét is megmutatva élőben kísérte le.
Az érzés, az élmény leírhatatlan, mivel nemcsak hallgatója, hanem közreműködője is lehetett mindenki a programnak.
„A zene arra vár, hogy megszólalhasson…” – mondta régen egy keleti gondolkodó. Úgy hiszem, hogy a mikepércsi iskolások és pedagógusok mindent megtettek ennek érdekében.
Hálás köszönetet mondok a gyerekeknek és a kollégáknak a lelkes a segítségért!
„Mindannyian mások vagyunk,
Bár egyben-másban hasonlítunk.
Mindannyian mások vagyunk,
Jó, hogy van néhány közös dalunk!”
Zákány-Kiss Éva
